Nyitrán született, ahol apja földbirtokos volt. Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Egerben végezte. A jog- és államtudományokat a budapesti egyetemen hallgatta, majd egy fél szemesztert a bécsi egyetemen töltött. Ezt követően ügyvédként működött. 1877-ben a magyar királyi kincstári jogügyek igazgatóságánál fogalmazó-gyakornok lett és 1878-ban jogtudori oklevelet nyert. Ebben az évben külföldi tanulmányútra ment. 1881 júniusában a tételes európai nemzetközi jogból, 1882 májusában pedig jogbölcseletből szerzett egyetemi magántanári képesítést. Első, önállóan megjelent jogtudományi művét 1882-ben adta ki. Kezdettől fogva tagja volt a második alapvizsgálati bizottságnak.

1886-ban a jogi kar beválasztotta az államtudományi államvizsgálati bizottságba. 1891 februárjában kinevezték egyetemi nyilvános rendkívüli tanárnak. 1891 októberétől József Ágost főhercegnek római jogi, magyar magánjogi, büntetőjogi, politikatörténeti, diplomáciai és nemzetközi jogi előadásokat tartott. 1903 és 1920 között, nyugdíjba vonulásáig nyilvános rendes tanár volt. Tudományos tevékenysége során főként nemzetközi joggal foglalkozott, e téren úttörő munkát fejtett ki. A tudományág konzervatív szemléletű művelője volt.